Lehetséges-e a nők és férfiak esélyegyenlőségére érzékeny közpolitika?

Az Amszterdami Szerződés szellemében az EU célul tűzte ki a nemek közötti egyenlőség előmozdítását az Unió minden tevékenységi területén. Az erre kialakított „gender mainstreaming” stratégiáját olyan jogszabályok és intézkedések támasztják alá, amelyek a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség elvét nem csak a hagyományosan erre érzékeny területeken, hanem minden egyes közpolitikai kérdésben érvényesíteni akarják. A kifejezés sokaknak kissé ijesztően hangzik, mások üres bürokratikus szakzsargont sejtenek mögötte, ráadásul még találó magyar fordítása sem ismeretes. Szemináriumunk résztvevői megismerkedhettek egy, a fenti címmel indított összehasonlító európai kutatással és annak eredményeivel, különös tekintettel a magyarországi tapasztalatokra.

A kutatási projekt (rövid neve: MAGEEQ) célja az volt, hogy felmérést készítsen a nemek közötti esélyegyenlőségről szóló, régi és új EU tagországok és az EU által megfogalmazott közpolitikai koncepcionális keretekről. A kutatás azt vizsgálta hat kiválasztott országban (Hollandia, Ausztria, Görögország, Spanyolország, Szlovénia és Magyarország) és az EU-ban, hogy a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség kérdése hogyan válik a közpolitikai viták részévé, illetve hogyan épül be, ha beépül, a különféle szakpolitikákba.

Kutatásunk eredményei azt bizonyítják, hogy a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség elve és a „gender mainstreaming" koncepciója nem vált általánosan elfogadottá. Lényeges különbségek, és olykor meglepő azonosságok figyelhetők meg az egyes országok és az EU diskurzusai között, és jellemzően eltérnek az egyes szakpolitikák esélyegyenlőségi elképzelései is országokon belül és azokon átívelve. A közpolitikai viták artikuláltsága, szótára, hivatkozási készlete más-más képet mutat Európa országaiban és a különféle szakpolitikákban. A kutatás e különbségeket térképezte fel országonként négy, az esélyegyenlőség szempontjából igen fontos közpolitikai területen. Valamennyi kiválasztott országban és az EU-ban megvizsgáltuk a családon belüli erőszak, a nők politikai reprezentációja, és a családpolitika, ezen belül is a családon belüli munkamegosztás kérdését. Ezenkívül Magyarországon vizsgáltuk az anti-diszkriminációs politikát is.

A műhelybeszélgetés az első három téma kutatási eredményeit mutatta be a döntéshozóknak, kutatóknak, érdeklődőknek, különös tekintettel a magyar és az EU-s koncepcionális keretek közötti különbségekre.

Az összegyűjtött tapasztalatok segítségével műhelybeszélgetésünk serkenteni kívánta a nemek közötti egyenlőtlenségekről és esélyegyenlőségről szóló szakmai, és szélesebb társadalmi vitákat. Meggyőződésünk, hogy elemzési módszereink nem csak az eddigi közpolitikai folyamatok jobb megértését szolgálták, hanem a folyamatban levő programok javításához, új elképzelések kidolgozásához is hozzájárultak.

Dokumentumok:

A kutatás során használt kódolási lap (Letöltés)

Családon belüli erőszak (Letöltés)

Családpolitikai viták Magyarországon: a családon belüli munkamegoszás (Letöltés)

Nők részvétele és esélyegyenlőség a politikai döntéshozatalban (Letöltés)